SEO Heilpraktikereknek: páciensmegkeresések a HeilprG és a HWG megsértése nélkül

A „Heilpraktiker” nem egységes cím. A HeilprG 1. §-a (a német Heilpraktiker-törvény) szerint engedély kell annak, aki orvosi működési engedély nélkül gyógyít – és ezt az engedélyt az egészségügyi hivatal vagy átfogóan, a gyógyítás egészére adja meg, vagy a Szövetségi Közigazgatási Bíróság 1993-as döntése óta a pszichoterápia gyakorlására korlátozza. Mindkettő ugyanazt a szakmai címet viseli, tartalmilag azonban nagyon különböző dolgokat kínálhatnak és hirdethetnek.

Ez az oldal az általános engedélyhez íródott: természetgyógyászat, hagyományos kínai orvoslás, homeopátia, oszteopátia, táplálkozási tanácsadás, kivezető (méregtelenítő) eljárások és a testi gyógyítás hasonló kínálatai. Ha kizárólag a pszichoterápiára korlátozott engedéllyel dolgozol, más elhatárolások érvényesek – a szakmai megnevezésre, a költségtérítésre, a titoktartásra –, ezek már a SEO terapeutáknak oldalon állnak. Itt nem duplázom meg ezeket a tartalmakat; aki mindkettőt kínálja, egy általános praxist pszichoterápiás súlyponttal, annak két tisztán elválasztott weboldalterületre van szüksége, engedélyenként egyre, mert különben az olvasó nem ismeri fel, melyik szolgáltatás melyik jogalapon fut.

A weboldal számára ez először azt jelenti: nézd meg, mi áll az engedélyhatározatodban – és ismerd azokat a határokat, amelyek a határozattól függetlenül, törvényi erővel minden Heilpraktikerre érvényesek. A fogászat, a szülészet, bizonyos fertőző betegségek megállapítása és kezelése a német fertőzésvédelmi törvény 24. §-a szerint, valamint a vényköteles gyógyszerek felírása orvosoknak, fogorvosoknak vagy szülésznőknek van fenntartva, akkor is, ha a saját határozatod ezeket nem említi kifejezetten. Amit a törvény vagy az engedély nem fed le, azt a weboldal sem kínálhatja.

Minden homeopátiáról, kivezetésről, akupunktúráról vagy más eljárásról szóló oldal ugyanazt a paragrafust érinti, bármennyire különbözőek is a módszerek: a HWG 3. §-a tiltja az eljárások, kezelések és szerek megtévesztő reklámját. Megtévesztésnek számít különösen, ha egy eljárásnak olyan terápiás hatást tulajdonítanak, amellyel nem rendelkezik, ha egy kezelés sikerét biztosként állítják be, vagy azt a benyomást keltik, hogy rendeltetésszerű használat mellett káros hatások nem lépnek fel. Ez a Heilpraktiker-weboldalak szinte minden szokásos fordulatát érinti: a „hat … ellen”, „segít … esetén”, „feloldja a …”, „egyensúlyba hozza a testet” ebben az általános formában támadható, mert olyan hatást állít, amely így nincs bizonyítva.

Ami ehelyett megáll: leírni, nem ígérni. Egy kivezető eljárásról szóló oldal elmondja, hogyan zajlik a kezelés, mennyi ideig tart egy alkalom, milyen gyakran ismétlik általában, és kinek jöhet szóba a szakmai megítélésed szerint – nem azt, mi jön ki a végén. „Ezzel dolgozom: …” helyett „… meggyógyítja …”. A páciensvélemények a HWG 11. § (1) bekezdés 1. mondat 11. pontja szerint tilosak, ha visszaélésszerűek, visszataszítóak vagy megtévesztőek; a részletesen leírt kórtörténetek ezen felül a 3. pont szerint is, ha téves öndiagnózisra csábíthatnak; egy páciens, aki azt írja, „a kezelés számomra pihentető volt, és szívesen jövök újra”, nem jelent problémát – egy gyógyulást ígérő idézet viszont ugyanazt a felelősséget hordozza, mint a saját reklámmondatod, még ha egy páciens fogalmazta is.

Ezeket a szövegeket a szakmai leírásod alapján írom – arról, hogyan dolgozol, nem arról, mit ígérsz. A végső jóváhagyáshoz a jogi megítélés nálad vagy a szakmai szövetségednél marad, mert én sem Heilpraktiker, sem jogász nem vagyok.

Egy kis betegségcsoport a HWG 12. § (2) bekezdése szerint ki van zárva minden, szakmai körökön kívüli reklámból – függetlenül attól, milyen tárgyilagosan, óvatosan vagy jól alátámasztva van megfogalmazva a szöveg. Ezekre a törvény mellékletében megnevezett területekre egy olyan weboldal, amely nem a szakmai körökhöz, hanem a páciensekhez szól, semmilyen kezelést nem hirdethet:

• szenvedélybetegségek, a nikotinfüggőség kivételével,
• rosszindulatú daganatok (rákos megbetegedések),
• a terhesség, a szülés és a gyermekágy kóros szövődményei,
• a német fertőzésvédelmi törvény értelmében bejelentésköteles fertőző betegségek.

A gyakorlatban ez főleg a rákkezelés melletti kiegészítő kísérést érinti: a közvetlen tanácsadásban kínálható, de a weboldalon nyilvánosan nem hirdethető – olyan lágy fogalmak alatt sem, mint „kísérés” vagy „erősítés”, mert a tilalom már az enyhítést is lefedi, amint a reklám felismerhetően a betegségre vonatkozik. A dohányzásról való leszoktatás ezzel szemben a nikotinkivétel miatt nem esik a HWG 12. §-a alá; az olyan fordulatok viszont, mint „garantáltan füstmentes” vagy „biztos siker”, így is sértik a HWG 3. §-át. Egy „beutaló orvosoknak” aloldal csak akkor segít, ha a szakmai körök számára hatékony hozzáférés-védelem mögött áll, például szakmai igazolással kötött belépés mögött – egy szabadon elérhető oldal laikusoknak szóló reklámnak számít. Kétség esetén a téma teljesen kimarad a nyilvános weboldalról; hogy pontosan hogyan, azt az auditban tisztázom veled a valódi kínálatod alapján.

A „heilpraktiker [város]” helyi keresésnél a Google Cégprofil gyakran többet számít, mint maga a weboldal, mert a Google közvetlenül a térképnézetben mutatja. A legfontosabb állítócsavar a kategória: a Google saját, változó üzleti kategórialistát tart fenn, és hogy ebből melyik illik a legpontosabban a tevékenységedre, azt minden auditnál újra magában a profilban ellenőrzöm, ahelyett, hogy általánosan egy olyan kategóriát ajánlanék, amely időközben megváltozhatott. Általánosan a Google Cégprofil-irányelvei érvényesek: a profilnév a praxis neve reklámcélú kiegészítések nélkül, mint kezelési súlypont, szolgáltatási ígéret vagy helységnév a névben – a „Naturheilpraxis Muster” megengedett, a „Naturheilpraxis Muster – az Ön kivezetés-specialistája Berlinben” sérti ezt a szabályt.

Ehhez jönnek a teljes, valóban elérhető rendelési idők, az a cím, ahol a pácienseket tényleg kezelik – egy tisztán online kínálat látogatható praxis nélkül a Google szabályai szerint nem kap profilt –, és egy leírás az előző szakasz hatásállításai nélkül: ami a weboldal folyószövegében a HWG 3. §-a szerint nem állhat, az a Google-profil leírásába sem való.

Az anamnézislap az első beszélgetésbe való, nem a nyilvános kapcsolatfelvételi űrlapba. Egy kötelező „panaszok” mező arra kényszeríti a segítséget keresőket, hogy egészségügyi adatokat adjanak ki, mielőtt egyáltalán bizalmi kapcsolat alakulna ki – és minden egészségre vonatkozó adat a GDPR 9. cikkének különleges kategóriája alá esik, amelyre a kapcsolatfelvételi űrlapon rendszerint csak a GDPR 9. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti kifejezett hozzájárulás szolgál jogalapként. Az űrlap ezért csak nevet, visszahívási számot vagy e-mail-címet és egy hozzávetőleges időpontkérést kér; alatta egy ilyen mondat áll: „Kérjük, az űrlapon ne adjon meg panaszokra vonatkozó adatokat – ezt a személyes beszélgetésben tisztázzuk.”

A technikailag nem feltétlenül szükséges követőeszközök és sütik a TDDDG 25. §-a (a német távközlési és digitális szolgáltatási adatvédelmi törvény) szerint hozzájárulást igényelnek – egy egészségügyi praxisnál ezt különösen alaposan ellenőrzöm, mert már egy adott weboldalterület elolvasása (például egy bizonyos panaszról szóló oldal) is információt adhat ki egy lehetséges egészségi helyzetről. A kiértékelések ezért csak oldalanként összesítve futnak, személyhez soha nem köthetően. Az űrlapszövegeket és a mezők kiválasztását veled együtt építem; az adatvédelmi tájékoztatót és a hozzájárulási szövegeket ügyvéd vagy erre szakosodott szolgáltató adja.